Vurstli, céllövölde és vattacukor... :)
Ha már Majális, akkor forgók, ragadós vattacukor és a céllövölde jut eszünkbe... :) Mindenkinek szép emlékek jutnak eszébe ezekről a szavakról. A következő részlet feleleveníti ezeket a szép pillanatokat... :) Nincs más dolgod, mint újra átélni ahogy a vattacukortól ragad az ujjad. Ahogy a céllövöldén nyersz egy plüss macit. Éld át! Olvass! :D ... Végre beérünk. Ahogy szétnézek a gyermekkorom újra éled bennem. Meglátom a rég elfeledett céllövöldét és a közkedvelt vurstlit. Ez a kettő volt a gyermekkorom kedvence. Igaz a céllövöldés fazon mindig csalt egy kicsit, mert az összes puska kissé félre volt beállítva, hogy ne lehessen olyan könnyen a zsákmányhoz jutni. De a legügyesebbek mégis teli zsákkal tértek haza. A vurstliról, vagyis a lovas körhintáról pedig ne is beszéljünk. Minden lánynak ez volt a kedvence. Minden lány erre a forgóra akart felülni. Ilyenkor úgy éreztük magunkat, mint valami királylányok, akiknek saját lova van. Bőszen és boldogan integettünk ki a szüleink felé, akik mosolyogva figyeltek minket. ... Noemi végre megáll. Megáll a céllövölde előtt. Na, ezek után ki fog eltalálni valamit is. Most én fogok fizetni és szerencsére ki tudom erőszakoskodni Marknál. - Jónapot! Három puskát kérnék és mindegyikbe öt-öt lövedéket. A céllövöldés fazon csak bólint és adja a puskákat és a hozzá járó lövedéket. Úgy egyezünk meg, hogy először Noemi fog lőni, utána én és utolsóként pedig Mark. Noemi másodpercek alatt előtte az összes lövedéket és csak egyet talált el. Most pedig én következek. Csak célozz és lőj! A cél, hogy valami plüsst le kell szedjek Noeminek. És ezt bizonyítani is fogom, hogy nem vagyok annyira béna. Első nem talál. Ne már! Az már régen rossz, ha az első nem talál, mert akkor mit várjak a többitől. Kissé elcsüggedek. Nem lehetek ennyire szerencsétlen, hogy még egy plüsst sem tudok onnan levarázsolni Noeminek. Legyen kitartásod! Parancsolja az angyali hang. Nyűgözd le a pasit. Lőj szexi pózban. Kapom az utasításokat az ördögi hangtól. ... Sétálunk a parkba kezén fogva Markkal. Noemi pedig mellettem sétál a Dumbó elefántját szorongatva. Legnagyobb szerencsénkre Noemi meglátja a vattacukrost. Mondjuk tényleg finom az a ragadós vatta, de amilyen finom, annyira egészségtelen. De az ember nem minden nap jár kalandparkba, vagy vidámparkba, ahol lehet ilyet kapni. Szóval úgy érzem bűnözésbe fogunk esni mindannyian. - Ugye veszünk? Kérdezi Noemi könyörgő tekintettel. Mark nem igazán van elragadtatva az ötlettől. Ekkor vetem be én is a könyörgő tekintetemet. Hátha ez hatásosabb lesz. Mark rám kacsint. - Ne csináld már! – Takarja el a szemeit. – Nem lehet ennek a nézésnek ellenállni. Olyan, mint a Csizsmáskandúr könyörgő nézése. Noemivel nevetésben törünk ki.
